2019. május 25-én kerülnek megrendezésre a Városvédő Tüke-futás, valamint a Misina Csúcstámadás elnevezésű versenyek, emiatt az alábbi változások lépnek életbe:

Érintett járataink az alábbiak szerint közlekednek:


A Főpályaudvarról 11.15 órakor induló 32-es, a Főpályaudvarról 11.00 órakor, valamint a Tettye, Havihegyi útról 11.20 órakor induló 33-as autóbuszok nem közlekednek!

A lezárás ideje alatt a 30-as, 103-as és 130-as jelzésű járatok a „Kórház tér” és az „Alkotmány utca” elnevezésű megállók között a Hungária utca – Petőfi utca útvonalon közlekednek.

A Főpályaudvarról 10.45 órakor induló 32-es autóbusz a „Damjanich utca” elnevezésű megálló után a Kodály Zoltán utca – Petőfi utca – Hungária utca útvonalon közlekedik a Kórház térig, majd eredeti útvonalon a Főpályaudvarig.
Kimaradó megálló: Barbakán
Helyette: Kodály Zoltán utca


A fent említett időszakban menetidő-növekedésre kell számítani!

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Tüke Busz Zrt.
2019. május 23.




Főoldal
Társaságunkról
Menetrend
Ügyfélszolgálat
Díjszabás
Szolgáltatások
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen

Forgalmi hírek

Útburkolat-helyreállítási munkálatok a Mártírok útján

2019. május 24-én 8.00 órától a Mártírok útja Rét utca és Szabadság utca közötti szakaszán útburkolat-helyreállítási munkálatokat végeznek.
2019. május 23.

Futóverseny miatt több járatunk közlekedése változik

2019. május 25-én kerülnek megrendezésre a Városvédő Tüke-futás, valamint a Misina Csúcstámadás elnevezésű versenyek, emiatt az alábbi változások lépnek életbe:
2019. május 23.

Építési munkálatok az Angster József utcában

2019. május 23-án, csütörtökön 8 órától a Kisszkókó dűlő (MTA-székház felé) elnevezésű megállónkat építési munkálatok miatt járataink nem érintik.
2019. május 22.

Terelőútvonal a Bor utca útburkolatának javítása miatt

2019. május 23-án, csütörtökön délelőtt útburkolat javítás történik a Bor utcában, ezért a 4Y jelzésű autóbuszok terelőútvonalon közlekednek.
2019. május 22.

Társaságunkról

A tömegközlekedés története


PÉCS VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1993-IG

A tömegközlekedés születése

Pécs város tömegközlekedése hazánk közlekedéstörténetének szerves része, alkotója. A városi szervezett tömegközlekedés születésének időpontját 1832-től számolják, mivel ekkor indultak el a társasági, illetve a vállalati menetrendszerű lóvontatású omnibuszjáratok. Ezen vonalak létrehozásának szükségességét a magyar főváros polgáriasodása és európai méretű iparosodása, a lakosság számának intenzív növekedése indokolta.

Pécsett, 1881-ben alakult meg az Első Pécsi Közkocsi Társaság, melynek járatai a Széchenyi tér - Balokányfürdő, majd a Madarászfürdő (mai nevén a Hullám) között közlekedtek. Az első tömegközlekedési jármű a 10-15 személyes lovas omnibusz volt. 1920-tól omnibuszjárat közlekedett a Széchenyi tér és a Köztemető között. Ez azonban már rövidéletűnek bizonyult, helyét 1926-ban átvette helyét az akkor itt még ritkaságszámba menő autóbusz. A villamosvasutak létesítésében Pécs a hazai nagyvárosok között meglehetősen "későnébredőnek" bizonyult, a pécsi villamosvasút gondolata 1895-ben merült fel először, melyre az első létesítési ajánlatot 1897-ben nyújtotta be egy bécsi építési cég. Tervezete egy bővebb hálózat ajánlatát foglalta magában, mely Rácvárosig terjedt volna.

1910-ben a város zsúfolt volt, mintegy 60 000 lakója aránylag kis területen élt. A város sűrűn lakott területének határa akkor keleten a Zsolnay-gyár, délen a Majláth (ma Nagy Lajos király útja) utca, nyugaton a Tüzér utca, északon a mai Magaslati útról délre eső, vele párhuzamosan futó hegyoldalba épített néhány keskeny utca volt.

Az első lépések

A város vezetői a tömegközlekedés megoldásának lehetőségeivel először a XX. század első évtizedeiben foglalkoztak. Az a részvénytársaság, amely a villamos és a közlekedési vállalatok egyesítésére létesült, megvizsgálta a villamosvasút létesítésének lehetőségét, ezt azonban a város topográfiai helyzete miatt nem tartotta kifizetődőnek, és ezért lemondott a megvalósítás tervéről. (Hazánkban a lóvasút és a gőzüzemű közúti vasutak után a villamos vontatású vasutak a XIX. század végén jelentek meg.)

A budapesti GANZ Villamossági Rt. a XX. század első évtizedének végén üzleti érdekből javaslattal fordult a város vezetőségéhez a közúti villamosvasút építése tárgyában. A Városi Törvényhatósági Bizottság a villamosvasút létesítésének gondolatát örömmel vette, a javaslatot 1910-ben elfogadta. A Városi Tanács 1910-ben hirdetett pályázatot az építkezés kivitelezésére, melyet a Ganz Villamossági Rt. nyert meg.

Az építkezés első lépcsőjeként a vonalhálózat terveit készítették el. A későbbiekre tervezett bővítésekre nem került sor a két világháború, a közbeeső gazdasági válságok, majd a hálózat megszüntetése miatt. A fővonal: a Szigeti úti Hadapródiskola végállomás (a mai Orvostudományi egyetem) - Ferencesek u. - Széchenyi tér - Király u. - Búza tér - Rákóczi út - Zsolnay V. u. kereszteződés. A vonal itt elágazott a Zsolnay gyár - Balokányfürdő végállomásig, valamint a Külvárosi pályaudvar (Bacsó u.) végállomásig.

A villamosok az elágazástól (azaz a Gépipari technikum saroktól) váltva közlekedtek a két végállomás irányába. A fővonalból a Széchenyi térről elágazás vezetett a vasútállomás irányába: nyomvonala a Széchenyi tér végállomás (Városháza) felől az Irgalmasok utcán folytatódott, majd jobbra kanyarodott a Rákóczi úton, és a Zsolnay szobortól jutott célegyenesbe a Főpályaudvar felé. A pálya mindkét vonalon egyvágányú volt, kitérőkkel. A közlekedés 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között vette kezdetét. Az első év üzemi tapasztalatait úgy összegezték, hogy "a vonalakon a forgalom akadálytalanul bonyolódott és a város közúti vasútban olyan forgalmi eszközt nyert, amely nemcsak fontos közszükségletet elégít ki, hanem sok irányban értékfejlesztőleg és termékenyítőleg hat". A villamosvasút méretezése, nyomvonala megfelelt a követelményeknek, jól követte a város keleti-nyugati fekvését és az akkori város minden lényeges pontját összekötötte. A fővonal hossza 3,5 km, a vasútállomás vonal 1,3 km volt. Induláskor a vonaljegy ára 20 fillér, a szakaszhatárig (mindkét irányból a Széchenyi tér) 12 fillér volt.

A forint, az öngyilkosság és a világháború

A forint bevezetésétől a vonal 60, a szakasz 40, a kisszakaszjegy ára 20 fillér volt. Az utóbbit a későbbiekben megszüntették, a vonal és szakaszjegyárak a villamos megszűnéséig érvényben voltak. A járatok követési ideje 10-12 perc volt. Az utasszám csúcsot 1958-ban érte el a villamos 13,6 millió fővel. A kocsikilométer csúcs 850 ezer km volt 1955-ben. A történethez a feketelista is hozzátartozik: 37 év alatt 11 balesete volt, a gázolásos balesetek száma ugyancsak ennyi. Az utóbbiakban, több esetben az öngyilkossági szándék volt az okozó.

A II. világháború után Pécsett csak nehezen indult meg az újjáépítés. Elsőként a kevés kárt szenvedett villamos üzemet indították újra (1944. 12. 12).

A részvénytársaság 20 éves szerződésének lejártával a város 1933-ban átvette a vállalkozást, amely ettől kezdve Pécsi Városi Közlekedési vállalat néven működött. A fővárosi villamos-vasúttól az 1940-es évek végén több felújított motor és pótkocsi került Pécsre. A város gyors ütemű fejlődése a tömegközlekedés bázisának fejlesztését is megkövetelte volna, de a villamosvasút rekonstrukcióját a város jellegzetes fekvése, a keskeny, kanyargós utcák miatt nem tartották megoldhatónak. A vállalat tulajdonosa, a Városi Tanács, az UVATERV javaslatára úgy határozott, hogy felszámolja a villamosvasutat, és helyette továbbfejleszti az autóbuszüzemet. Az 1950-es évek második felére a villamospálya is leromlott állapotba került.

A hálózat bővítésére az utcák szűk keresztmetszete miatt nem volt lehetőség. Ez - többek között - megpecsételte Pécsen a villamosvasút jövőjét. A villamosvasutat két lépcsőben szüntették meg: a Széchenyi tér - vasútállomás vonal 1959. március 15-én, a fővonal 1960-ban adta át a helyét az autóbusz-közlekedésnek. A villamos utolsó üzemnapja 1960. augusztus 31-én volt, megszüntetésének indokolásául különböző ürügyeket gyártottak, valódi ok a pályaszerkezet, ill. a felsővezetékek elhanyagoltsága, és a felújítás rendkívül nagy költsége volt.


A köztemetőbe irányuló, egyre növekvő forgalom autóbuszokkal történő ellátására a város vezetősége 1926-ban két magánvállalkozónak ideiglenes engedélyt adott, ezt azonban rövidesen visszavonták, és a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságnak adták meg a jogot a menetrendszerinti járat fenntartásához. 1926. augusztus 19-én a részvénytársaság két Renault típusú alvázra épített autóbusszal megindította a rendszeres autóbusz-forgalmat a Széchenyi tér és a Köztemető között. Az autóbusz-közlekedés gyorsan teret hódított Pécsett. A szállított utasok száma évről-évre emelkedett, egészen a II. világháborúig. Az autóbusz jó kiegészítője lett a villamos-vasútnak, az új vonalak induló állomása rendszerint a villamosok végállomásánál települt.

Tovább a második részre »

« vissza

Hírek

Tüke Busz Zrt. a városi gyereknapon

Hetedik alakalommal vesz részt a Tüke Busz Zrt. a városi gyermeknapon. Május 25-én, 9.00-17.00 óra között sok játékkal és élménnyel várjuk a gyerekeket, szülőket, testvéreket, nagyszülőket!
2019. május 24.

A Társak a Közlekedésben, a közlekedésért!

A Közlekedéskultúra Napja rendezvénye a Pécs Plázában 2019. május 18-án.
2019. május 15.

A húsvéti ünnepekhez kapcsolódó menetrend, bérletpénztárak és ügyfélszolgálati iroda nyitva tartása:

A Tüke Busz Zrt. ezúton tájékoztatja tisztelt Utasait, hogy a húsvéti ünnepek ideje alatt közösségi közlekedés menetrendje, a bérletpénztárak és az ügyfélszolgálati iroda nyitva tartása megváltozik.
2019. április 15.

Pályázatok
Pécs Pécs Holding Zrt. BIOKOM Tettye Forrásház Pécsi Tudományegyetem Janus Pannonius Múzeum EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. Magyar Közlekedési Szövetség VOLÁN Egyesülés DDOP-s pályázat - Új Széchenyi Terv