23Y jelzésű autóbuszaink eredeti útvonalon közlekednek 12:30-tól


Tüke Busz Zrt.
2019. március 22.





Főoldal
Társaságunkról
Menetrend
Ügyfélszolgálat
Díjszabás
Szolgáltatások
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen

Forgalmi hírek

Megállóhely áthelyezés a Rét utcánál

2019. március 26-án 8.00 órától a "Rét utca" elnevezésű, Budai Állomás irányú megálló lezárásra kerül.
2019. március 22.

23Y járataink közlekedése FRISSÍTVE

23Y jelzésű autóbuszaink eredeti útvonalon közlekednek 12:30-tól
2019. március 22.

Megállóhely áthelyezés az Autójavítónál

Az "Autójavító" elnevezésű, Budai Állomás irányú megállóhelyet áthelyezték körül-belül 50 méterre a Református Gimnázium irányába.
2019. március 21.

Munkálatokat végeznek a Kőrös utca megállóban

2019. március 19-én, 8.00 órától a „Kőrös utca” elnevezésű, belváros irányú megállójában - előreláthatólag hat hét időtartamban - útburkolat felújítási munkálatokat végeznek.
2019. március 18.

Társaságunkról

A tömegközlekedés története


PÉCS VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1993-IG

A tömegközlekedés születése

Pécs város tömegközlekedése hazánk közlekedéstörténetének szerves része, alkotója. A városi szervezett tömegközlekedés születésének időpontját 1832-től számolják, mivel ekkor indultak el a társasági, illetve a vállalati menetrendszerű lóvontatású omnibuszjáratok. Ezen vonalak létrehozásának szükségességét a magyar főváros polgáriasodása és európai méretű iparosodása, a lakosság számának intenzív növekedése indokolta.

Pécsett, 1881-ben alakult meg az Első Pécsi Közkocsi Társaság, melynek járatai a Széchenyi tér - Balokányfürdő, majd a Madarászfürdő (mai nevén a Hullám) között közlekedtek. Az első tömegközlekedési jármű a 10-15 személyes lovas omnibusz volt. 1920-tól omnibuszjárat közlekedett a Széchenyi tér és a Köztemető között. Ez azonban már rövidéletűnek bizonyult, helyét 1926-ban átvette helyét az akkor itt még ritkaságszámba menő autóbusz. A villamosvasutak létesítésében Pécs a hazai nagyvárosok között meglehetősen "későnébredőnek" bizonyult, a pécsi villamosvasút gondolata 1895-ben merült fel először, melyre az első létesítési ajánlatot 1897-ben nyújtotta be egy bécsi építési cég. Tervezete egy bővebb hálózat ajánlatát foglalta magában, mely Rácvárosig terjedt volna.

1910-ben a város zsúfolt volt, mintegy 60 000 lakója aránylag kis területen élt. A város sűrűn lakott területének határa akkor keleten a Zsolnay-gyár, délen a Majláth (ma Nagy Lajos király útja) utca, nyugaton a Tüzér utca, északon a mai Magaslati útról délre eső, vele párhuzamosan futó hegyoldalba épített néhány keskeny utca volt.

Az első lépések

A város vezetői a tömegközlekedés megoldásának lehetőségeivel először a XX. század első évtizedeiben foglalkoztak. Az a részvénytársaság, amely a villamos és a közlekedési vállalatok egyesítésére létesült, megvizsgálta a villamosvasút létesítésének lehetőségét, ezt azonban a város topográfiai helyzete miatt nem tartotta kifizetődőnek, és ezért lemondott a megvalósítás tervéről. (Hazánkban a lóvasút és a gőzüzemű közúti vasutak után a villamos vontatású vasutak a XIX. század végén jelentek meg.)

A budapesti GANZ Villamossági Rt. a XX. század első évtizedének végén üzleti érdekből javaslattal fordult a város vezetőségéhez a közúti villamosvasút építése tárgyában. A Városi Törvényhatósági Bizottság a villamosvasút létesítésének gondolatát örömmel vette, a javaslatot 1910-ben elfogadta. A Városi Tanács 1910-ben hirdetett pályázatot az építkezés kivitelezésére, melyet a Ganz Villamossági Rt. nyert meg.

Az építkezés első lépcsőjeként a vonalhálózat terveit készítették el. A későbbiekre tervezett bővítésekre nem került sor a két világháború, a közbeeső gazdasági válságok, majd a hálózat megszüntetése miatt. A fővonal: a Szigeti úti Hadapródiskola végállomás (a mai Orvostudományi egyetem) - Ferencesek u. - Széchenyi tér - Király u. - Búza tér - Rákóczi út - Zsolnay V. u. kereszteződés. A vonal itt elágazott a Zsolnay gyár - Balokányfürdő végállomásig, valamint a Külvárosi pályaudvar (Bacsó u.) végállomásig.

A villamosok az elágazástól (azaz a Gépipari technikum saroktól) váltva közlekedtek a két végállomás irányába. A fővonalból a Széchenyi térről elágazás vezetett a vasútállomás irányába: nyomvonala a Széchenyi tér végállomás (Városháza) felől az Irgalmasok utcán folytatódott, majd jobbra kanyarodott a Rákóczi úton, és a Zsolnay szobortól jutott célegyenesbe a Főpályaudvar felé. A pálya mindkét vonalon egyvágányú volt, kitérőkkel. A közlekedés 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között vette kezdetét. Az első év üzemi tapasztalatait úgy összegezték, hogy "a vonalakon a forgalom akadálytalanul bonyolódott és a város közúti vasútban olyan forgalmi eszközt nyert, amely nemcsak fontos közszükségletet elégít ki, hanem sok irányban értékfejlesztőleg és termékenyítőleg hat". A villamosvasút méretezése, nyomvonala megfelelt a követelményeknek, jól követte a város keleti-nyugati fekvését és az akkori város minden lényeges pontját összekötötte. A fővonal hossza 3,5 km, a vasútállomás vonal 1,3 km volt. Induláskor a vonaljegy ára 20 fillér, a szakaszhatárig (mindkét irányból a Széchenyi tér) 12 fillér volt.

A forint, az öngyilkosság és a világháború

A forint bevezetésétől a vonal 60, a szakasz 40, a kisszakaszjegy ára 20 fillér volt. Az utóbbit a későbbiekben megszüntették, a vonal és szakaszjegyárak a villamos megszűnéséig érvényben voltak. A járatok követési ideje 10-12 perc volt. Az utasszám csúcsot 1958-ban érte el a villamos 13,6 millió fővel. A kocsikilométer csúcs 850 ezer km volt 1955-ben. A történethez a feketelista is hozzátartozik: 37 év alatt 11 balesete volt, a gázolásos balesetek száma ugyancsak ennyi. Az utóbbiakban, több esetben az öngyilkossági szándék volt az okozó.

A II. világháború után Pécsett csak nehezen indult meg az újjáépítés. Elsőként a kevés kárt szenvedett villamos üzemet indították újra (1944. 12. 12).

A részvénytársaság 20 éves szerződésének lejártával a város 1933-ban átvette a vállalkozást, amely ettől kezdve Pécsi Városi Közlekedési vállalat néven működött. A fővárosi villamos-vasúttól az 1940-es évek végén több felújított motor és pótkocsi került Pécsre. A város gyors ütemű fejlődése a tömegközlekedés bázisának fejlesztését is megkövetelte volna, de a villamosvasút rekonstrukcióját a város jellegzetes fekvése, a keskeny, kanyargós utcák miatt nem tartották megoldhatónak. A vállalat tulajdonosa, a Városi Tanács, az UVATERV javaslatára úgy határozott, hogy felszámolja a villamosvasutat, és helyette továbbfejleszti az autóbuszüzemet. Az 1950-es évek második felére a villamospálya is leromlott állapotba került.

A hálózat bővítésére az utcák szűk keresztmetszete miatt nem volt lehetőség. Ez - többek között - megpecsételte Pécsen a villamosvasút jövőjét. A villamosvasutat két lépcsőben szüntették meg: a Széchenyi tér - vasútállomás vonal 1959. március 15-én, a fővonal 1960-ban adta át a helyét az autóbusz-közlekedésnek. A villamos utolsó üzemnapja 1960. augusztus 31-én volt, megszüntetésének indokolásául különböző ürügyeket gyártottak, valódi ok a pályaszerkezet, ill. a felsővezetékek elhanyagoltsága, és a felújítás rendkívül nagy költsége volt.


A köztemetőbe irányuló, egyre növekvő forgalom autóbuszokkal történő ellátására a város vezetősége 1926-ban két magánvállalkozónak ideiglenes engedélyt adott, ezt azonban rövidesen visszavonták, és a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságnak adták meg a jogot a menetrendszerinti járat fenntartásához. 1926. augusztus 19-én a részvénytársaság két Renault típusú alvázra épített autóbusszal megindította a rendszeres autóbusz-forgalmat a Széchenyi tér és a Köztemető között. Az autóbusz-közlekedés gyorsan teret hódított Pécsett. A szállított utasok száma évről-évre emelkedett, egészen a II. világháborúig. Az autóbusz jó kiegészítője lett a villamos-vasútnak, az új vonalak induló állomása rendszerint a villamosok végállomásánál települt.

Tovább a második részre »

« vissza

Hírek

A március 15-i nemzeti ünnep és a hétvége közlekedési rendje

Változik az autóbuszok menetrendje a március 15-i nemzeti ünnepen.
2019. március 11.

Járművezetői vetélkedő házi selejtező versenyét tartotta a hétvégén a Tüke Busz Zrt.

A Tüke Busz Zrt. öt autóbuszvezetője képviseli a társaságot az Országos Járművezetői Vetélkedőn, amelynek 2019. május végén Miskolc és az MVK Zrt. ad majd otthont. A Tüke Busz Zrt.-t 2019-ben Lévy Gábor, Trapp Gábor, Andrási Zoltán, Katona-Csonka Norbert és Farkasné Deák Anita képviseli a szakmai versenyen.
2019. március 11.

Szünetel a menetjegyárusítás a pályaudvarokon

2019. február 23-án a Budai Állomáson, a Főpályaudvaron, Kertváros autóbusz-állomáson valamint Uránváros, autóbusz-állomáson ideiglenesen szünetel a menetjegyárusítás.
2019. február 21.

Pályázatok
Pécs Pécs Holding Zrt. BIOKOM Tettye Forrásház Pécsi Tudományegyetem Janus Pannonius Múzeum EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. Magyar Közlekedési Szövetség VOLÁN Egyesülés DDOP-s pályázat - Új Széchenyi Terv