2019. december 24-én, valamint december 31-én az alábbiak szerint közlekedtetjük járatainkat:

2019. december 24. kedd
Az autóbuszjáratok 15.35-ig a szabadnapra meghirdetett menetrend szerint közlekednek. 15.35-ig a végállomásról elinduló járat, amely a fordulóállomásról 15.35 után indul, az Árkádig – amennyiben nem érinti, a végállomásig – közlekedik.
   15.35 után az alábbi járatok közlekednek:

1-es vonal:
Uránvárosból indul:               15.40-tól 18.40-ig 30 percenként, 19.40 és 20.40.
   

2-es vonal:
Uránvárosból indul:               16.00-tól 22.30-ig 30 percenként.
23.00-tól az éjszakai menetrend szerint.
Mecsekszabolcsból indul:      16.05-től 23.05-ig 30 percenként.
23.30-tól az éjszakai menetrend szerint.
   
14Y-os vonal:
Főpályaudvarról indul:          15.50
   

14-es vonal:
Petőfi aknáról indul:             16.30
   
21-es vonal:
Uránvárosból indul:               21.15
Baromfifeldolgozótól indul: 22.05
   A járat az Árkád (Konzum) megálló érintésével közlekedik, ahol a 40, 932 és 973-as járatok bevárják, majd a Vásárcsarnok – Főpályaudvar – Szabadság u. – Uránváros vonalon közlekedik tovább.

   40-es vonal:
Főpályaudvarról indul:          15.45, 16.45, 18.45, 20.45, 22.15.
Gesztenyésből indul:             16.10, 17.10, 19.10, 21.10, 22.40.
0.15-től az éjszakai (940-es vonal) menetrend szerint.

913-as vonal (Főpályaudvar – Újhegy – Hird, elágazás – Szövőgyár utca – Vashíd – Somogy – Újhegy – Főpályaudvar):

Főpályaudvarról indul:          16.45, 18.45, 20.45, 22.15.
Hird, elágazástól indul:          17.20, 19.20, 21.20, 22.50,
0.15-től az éjszakai menetrend szerint.

926-os vonal (Uránváros – Korsó utca – Deindol – Fülemüle utca – Uránváros):
Uránvárosból utazási igény esetén indul: 17:20, 19:20, 22:40.

932-es vonal (Főpályaudvar – Barbakán – Pálosok – Donátus – MTA-székház – Főpályaudvar):
Igény szerint Tettye és Bálicstető érintésével közlekedik.
Főpályaudvarról indul:          16.45, 18.45, 20.45, 22.15.
Donátusból indul:                  17.02, 19.02, 21.02, 22.32.
0.15-től az éjszakai menetrend szerint.
   
973-as vonal:
Főpályaudvarról indul:          15.40-től 22.40-ig 30 percenként.
23.20-tól az éjszakai menetrend szerint.
Malomvölgyi útról indul:       15.48-től 22.48-ig 30 percenként.
23.20-tól az éjszakai menetrend szerint.
   
2019. december 31. kedd
Az autóbuszjáratok a szabadnapra meghirdetett menetrend szerint közlekednek.
   Szilveszter éjjelén rendkívüli járat közlekedik 2020-as jelzéssel az Uránváros – (a 2-es vonalán) Árkád – (973-as vonalán) Csontváry u. – Várkonyi N. u. – (a 973-as vonalán) Árkád – (a 2-es vonalán) Uránváros útvonalon.
   

2020-as vonal:
Uránvárosból indul: 22.15-től 3.45-ig 30 percenként.
Csontváry u.-tól indul: 22.48-tól 4.18-ig 30 percenként.
   

900-as vonal, ÁRKÁD – EXPO CENTER – ÁRKÁD vonal (9,2 km):
Árkád – Kórház tér – Egyetemváros – Tüzér u. – Expo Center – Bogár utca – Bőrgyár – Árkád körjárat. Minden megállóban megáll.
Árkádtól indul: 20:00-tól 4:00-ig 30 percenként.
Expótól indul: 20:13-tól 4:13-ig 30 percenként.
   
Éjszakai járatok 2019. december 31-éről 2020. január 1-re virradó éjjel:
2-es vonal:
Uránvárosból indul:
23.00, 23.30, Y0.00, 0.30, H1.00, 1.30, H2.00, 2.30, Y3.00, Y3.30, A4.00.
   Y Hősök tere érintésével Mecsekszabolcsig közlekedik.
H Hősök teréig közlekedik.
A Fehérhegyig közlekedik.
   Hősök teréről indul:
0.29, 1.30, 2.30, 3.29, 3.59.
   Mecsekszabolcsból indul:
23.00, 23.30, 0.00, 0.35, 1.00, 2.00, 3.00, 3.34, 4.04.
   

973-as vonal:
Főpályaudvarról indul:
23.20, 23.40-től 3.10-ig 30 percenként, 3.45.
Malomvölgyi útról indul:
23.20, 23.47, 0.55, 1.50, 2.50, 3.20, 3.50, 4.10.
   

913-as vonal:
A Főpályaudvarról 0.15 helyett 0.30-kor indul a járat. Főpályaudvarról 2.35-kor, Hird, elágazástól 3:10-kor indul.
   

932-es vonal:
A Főpályaudvarról 0.15 helyett 0.30-kor indul a járat. A Főpályaudvarról 3:15-kor indul.
   

940-es vonal:
A Főpályaudvarról 0.15 helyett 0.30-kor indul a járat. A Főpályaudvarról 3:00-kor indul.
   

926-os vonal:
Uránvárosból indul:
0.00, 0.30, 0.50, 1.35, 3.05, 3.35.
   

941-es vonal:
Főpályaudvarról induló 973-as:
23.40, 0.10, 0.40, 2.40, 3.10.
   
2020. január 1. szerda:
Az autóbuszjáratok a munkaszüneti napra meghirdetett menetrend szerint közlekednek.
A 14-es járat Petőfi-aknára 4.05-kor a 48-as tér helyett az Árkádtól indul.
A 15-ös járat István-aknára 4.15-kor a 48-as tér helyett az Árkádtól indul.


Tüke Busz Zrt.
2019. december 20.






Főoldal
Társaságunkról
Menetrend
Ügyfélszolgálat
Díjszabás
Szolgáltatások
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen

Forgalmi hírek

Ünnepi menetrend - részletesen

2019. december 24-én, valamint december 31-én az alábbiak szerint közlekedtetjük járatainkat:
2019. december 20.

Ismét megállnak az autóbuszok a Sarolta utcánál

2019. december 10-én, 15 órától ismét megállnak az autóbuszjáratok az "Sarolta utca" elnevezésű, Kertváros irányú megállóban.
2019. december 10.

Frissitve! Forgalmi rend változás a Klinikáknál

2019. december 2-án, 3-án és 4-én 8.30 óra és 12.55 óra között a Klinikák fordulóállomás - útburkolat helyreállítás miatt - lezárásra kerül.
2019. december 02.

Megállóhely áthelyezés, ABC áruház

2019. december 3-a és 13-a között az "ABC áruház" elnevezésű, Újhegy irányú megálló körül-belül 10 méterre déli irányba áthelyezésre kerül.
2019. november 28.

Társaságunkról

A tömegközlekedés története


PÉCS VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1993-IG

A tömegközlekedés születése

Pécs város tömegközlekedése hazánk közlekedéstörténetének szerves része, alkotója. A városi szervezett tömegközlekedés születésének időpontját 1832-től számolják, mivel ekkor indultak el a társasági, illetve a vállalati menetrendszerű lóvontatású omnibuszjáratok. Ezen vonalak létrehozásának szükségességét a magyar főváros polgáriasodása és európai méretű iparosodása, a lakosság számának intenzív növekedése indokolta.

Pécsett, 1881-ben alakult meg az Első Pécsi Közkocsi Társaság, melynek járatai a Széchenyi tér - Balokányfürdő, majd a Madarászfürdő (mai nevén a Hullám) között közlekedtek. Az első tömegközlekedési jármű a 10-15 személyes lovas omnibusz volt. 1920-tól omnibuszjárat közlekedett a Széchenyi tér és a Köztemető között. Ez azonban már rövidéletűnek bizonyult, helyét 1926-ban átvette helyét az akkor itt még ritkaságszámba menő autóbusz. A villamosvasutak létesítésében Pécs a hazai nagyvárosok között meglehetősen "későnébredőnek" bizonyult, a pécsi villamosvasút gondolata 1895-ben merült fel először, melyre az első létesítési ajánlatot 1897-ben nyújtotta be egy bécsi építési cég. Tervezete egy bővebb hálózat ajánlatát foglalta magában, mely Rácvárosig terjedt volna.

1910-ben a város zsúfolt volt, mintegy 60 000 lakója aránylag kis területen élt. A város sűrűn lakott területének határa akkor keleten a Zsolnay-gyár, délen a Majláth (ma Nagy Lajos király útja) utca, nyugaton a Tüzér utca, északon a mai Magaslati útról délre eső, vele párhuzamosan futó hegyoldalba épített néhány keskeny utca volt.

Az első lépések

A város vezetői a tömegközlekedés megoldásának lehetőségeivel először a XX. század első évtizedeiben foglalkoztak. Az a részvénytársaság, amely a villamos és a közlekedési vállalatok egyesítésére létesült, megvizsgálta a villamosvasút létesítésének lehetőségét, ezt azonban a város topográfiai helyzete miatt nem tartotta kifizetődőnek, és ezért lemondott a megvalósítás tervéről. (Hazánkban a lóvasút és a gőzüzemű közúti vasutak után a villamos vontatású vasutak a XIX. század végén jelentek meg.)

A budapesti GANZ Villamossági Rt. a XX. század első évtizedének végén üzleti érdekből javaslattal fordult a város vezetőségéhez a közúti villamosvasút építése tárgyában. A Városi Törvényhatósági Bizottság a villamosvasút létesítésének gondolatát örömmel vette, a javaslatot 1910-ben elfogadta. A Városi Tanács 1910-ben hirdetett pályázatot az építkezés kivitelezésére, melyet a Ganz Villamossági Rt. nyert meg.

Az építkezés első lépcsőjeként a vonalhálózat terveit készítették el. A későbbiekre tervezett bővítésekre nem került sor a két világháború, a közbeeső gazdasági válságok, majd a hálózat megszüntetése miatt. A fővonal: a Szigeti úti Hadapródiskola végállomás (a mai Orvostudományi egyetem) - Ferencesek u. - Széchenyi tér - Király u. - Búza tér - Rákóczi út - Zsolnay V. u. kereszteződés. A vonal itt elágazott a Zsolnay gyár - Balokányfürdő végállomásig, valamint a Külvárosi pályaudvar (Bacsó u.) végállomásig.

A villamosok az elágazástól (azaz a Gépipari technikum saroktól) váltva közlekedtek a két végállomás irányába. A fővonalból a Széchenyi térről elágazás vezetett a vasútállomás irányába: nyomvonala a Széchenyi tér végállomás (Városháza) felől az Irgalmasok utcán folytatódott, majd jobbra kanyarodott a Rákóczi úton, és a Zsolnay szobortól jutott célegyenesbe a Főpályaudvar felé. A pálya mindkét vonalon egyvágányú volt, kitérőkkel. A közlekedés 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között vette kezdetét. Az első év üzemi tapasztalatait úgy összegezték, hogy "a vonalakon a forgalom akadálytalanul bonyolódott és a város közúti vasútban olyan forgalmi eszközt nyert, amely nemcsak fontos közszükségletet elégít ki, hanem sok irányban értékfejlesztőleg és termékenyítőleg hat". A villamosvasút méretezése, nyomvonala megfelelt a követelményeknek, jól követte a város keleti-nyugati fekvését és az akkori város minden lényeges pontját összekötötte. A fővonal hossza 3,5 km, a vasútállomás vonal 1,3 km volt. Induláskor a vonaljegy ára 20 fillér, a szakaszhatárig (mindkét irányból a Széchenyi tér) 12 fillér volt.

A forint, az öngyilkosság és a világháború

A forint bevezetésétől a vonal 60, a szakasz 40, a kisszakaszjegy ára 20 fillér volt. Az utóbbit a későbbiekben megszüntették, a vonal és szakaszjegyárak a villamos megszűnéséig érvényben voltak. A járatok követési ideje 10-12 perc volt. Az utasszám csúcsot 1958-ban érte el a villamos 13,6 millió fővel. A kocsikilométer csúcs 850 ezer km volt 1955-ben. A történethez a feketelista is hozzátartozik: 37 év alatt 11 balesete volt, a gázolásos balesetek száma ugyancsak ennyi. Az utóbbiakban, több esetben az öngyilkossági szándék volt az okozó.

A II. világháború után Pécsett csak nehezen indult meg az újjáépítés. Elsőként a kevés kárt szenvedett villamos üzemet indították újra (1944. 12. 12).

A részvénytársaság 20 éves szerződésének lejártával a város 1933-ban átvette a vállalkozást, amely ettől kezdve Pécsi Városi Közlekedési vállalat néven működött. A fővárosi villamos-vasúttól az 1940-es évek végén több felújított motor és pótkocsi került Pécsre. A város gyors ütemű fejlődése a tömegközlekedés bázisának fejlesztését is megkövetelte volna, de a villamosvasút rekonstrukcióját a város jellegzetes fekvése, a keskeny, kanyargós utcák miatt nem tartották megoldhatónak. A vállalat tulajdonosa, a Városi Tanács, az UVATERV javaslatára úgy határozott, hogy felszámolja a villamosvasutat, és helyette továbbfejleszti az autóbuszüzemet. Az 1950-es évek második felére a villamospálya is leromlott állapotba került.

A hálózat bővítésére az utcák szűk keresztmetszete miatt nem volt lehetőség. Ez - többek között - megpecsételte Pécsen a villamosvasút jövőjét. A villamosvasutat két lépcsőben szüntették meg: a Széchenyi tér - vasútállomás vonal 1959. március 15-én, a fővonal 1960-ban adta át a helyét az autóbusz-közlekedésnek. A villamos utolsó üzemnapja 1960. augusztus 31-én volt, megszüntetésének indokolásául különböző ürügyeket gyártottak, valódi ok a pályaszerkezet, ill. a felsővezetékek elhanyagoltsága, és a felújítás rendkívül nagy költsége volt.


A köztemetőbe irányuló, egyre növekvő forgalom autóbuszokkal történő ellátására a város vezetősége 1926-ban két magánvállalkozónak ideiglenes engedélyt adott, ezt azonban rövidesen visszavonták, és a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságnak adták meg a jogot a menetrendszerinti járat fenntartásához. 1926. augusztus 19-én a részvénytársaság két Renault típusú alvázra épített autóbusszal megindította a rendszeres autóbusz-forgalmat a Széchenyi tér és a Köztemető között. Az autóbusz-közlekedés gyorsan teret hódított Pécsett. A szállított utasok száma évről-évre emelkedett, egészen a II. világháborúig. Az autóbusz jó kiegészítője lett a villamos-vasútnak, az új vonalak induló állomása rendszerint a villamosok végállomásánál települt.

Tovább a második részre »

« vissza

Pályázatok
Pécs Pécs Holding Zrt. BIOKOM Tettye Forrásház Pécsi Tudományegyetem Janus Pannonius Múzeum EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. Magyar Közlekedési Szövetség VOLÁN Egyesülés DDOP-s pályázat - Új Széchenyi Terv