• Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen
  • Tüke Busz - tömegközlekedés Pécsen

Társaságunkról

A tömegközlekedés története 2. rész


Újjászületés és növekedés

Az utazási kedv megélénkülése a járatok számának folytonos emelkedését is jelentette. 1935 júliusában indult meg a rendszeres autóbuszjárat a mecseki turistaházhoz. A többi autóbuszvonal forgalmának élénkülését az igen mérsékelt árú, kombinált autóbusz-villamosbérletek bevezetése eredményezte. Az autóbuszok a peremvárosok lakóit szállították a villamoshoz, amelynek utasszáma ekkor annyira megemelkedett, hogy a nyitott pótkocsikat is zárttá alakították át, egész éven át való üzemben tartás végett.

A háború után a közlekedési vállalat működéséhez, az autóbuszüzem helyreállításához külső segítségre, a fővárosi üzemek közreműködésére volt szükség. Elsősorban a háborús kárt nem szenvedett villamosvasúti üzemet indították be, majd a teljesen lepusztult autóbuszparkot kezdték újjáépíteni. A járatok száma tovább emelkedett. Az autóbuszüzem és a villamosvasút díjszabásait 1942. január 1-jétől 1946. augusztus 1-jéig - a forint megjelenéséig - 49-szer változtatták meg.

Az első hazai gyártmányú IKARUS 30 típusú autóbuszok 1952-ben érkeztek Pécsre. A forgalom viszont a város iparosodásának, a lakosság gyors ütemű növekedése folytán mind zsúfoltabbá, nehézkesebbé vált. A tömegközlekedéssel a város lakossága sohasem volt elégedett és a városfejlődés robbanásszerű időszakában ostromolta a tanácsot, hogy javítson a közlekedésen.

1945. július 25-én elindult az első autóbusz, majd októberig további három. A következő évben további két autóbusszal bővült az állomány.

Az első járatok beindulása:

1945. október 1: Széchenyi tér - Köztemető
1945. október 1: Széchenyi tér - Pécsbánya
1945. október 1: Széchenyi tér - Hősök tere
1946. szeptember 28: Széchenyi tér - Hotel Kikelet (1948-tól Dömörkapu)
1946. szeptember 28: Tüzér út - Istenkút (1951. április 15-től Deindolig.)

A vállalat elnevezése ekkor (1933-tól 1949-ig) Pécsi Városi Közlekedési Vállalat volt. Később 1950. novemberéig Pécsi Közlekedési Községi Vállalatra, majd (1950. novemberétől 1964. április 01-ig) Pécsi Közlekedési Vállalatra változott a név. Az újjáépítés 1951-ig tartott. Autóbuszok érkeztek többek között a BSZKRT-től (amely a BKV elődje), a Magyar Vasútforgalmi Rt-től, a Mogürttől, a Maszovlettől és Kovács Mihály rákoshegyi magánfuvarozótól (az államosítás miatt).

A járatok további beindulása 1951-ig:

1948. április 11: Széchenyi tér - Kokszmű
1948. október 01: Széchenyi tér - Bálics
1948. november 22: Széchenyi tér - Nagymeszes (Engels úton)
1949. április 30: Széchenyi tér - Postvölgy - Nagyárpád
1949. január 30: Nagymeszes - Szabolcsfalu
1949. június 01: Széchenyi tér - Tettye (Székely B. úton át)
1949. május 20: Széchenyi tér - Mártírok útja, valamint
ugyanebben az évben indultak el a kék-ezüst autóbuszok a Donátusba (1950.07.22), Vasasra (1952) és Pellérdre (1950.06.04) 1955-től közlekedik nyaranként a mecseki körjárat.

A város közlekedését továbbra is a centralizáció jellemezte. A vonalhálózat dinamikusan fejlődött: 1952-53-ban új vonalakat nyitottak Kozármislenybe, Nagykozárba, Keszübe és Kővágószőlősre, napi 4 járatpárral. Később 1957 szeptemberében - amikor az utazási igények jelentősen megnőttek - ezeket a járatokat átadták az AKÖV-nek. 1955 augusztusától járt autóbusz Szentkútra. 1956-ban a Vasas II-i járatot bővítették, illetve meghosszabbították Somogyba, valamint a Petőfi aknáig és Hirdig.

Ugyanekkor került meghosszabbításra a Hősök terei járat az István-, illetve Béke aknáig, az ottani bányaüzemek felfutása miatt (ezek lényegében bányászjáratok voltak). 1956. szeptemberében átadták az első háztömböket a Hajnóczy utcában, ekkortól vált jelentőssé az utazási igény Uránvárosba. 1958. áprilisától már közlekedtek ide autóbuszok, napi 8 járatpár, majd hétről hétre növelték a menetek számát, 1958. év végére már 26 járatpár közlekedett. 1958. január 08-tól a Kokszműves vonalat a Hőerőműig meghosszabbították, valamint új vonalakat nyitottak Borbála telepre (1958.01.08). Az autóbuszok száma 1958 végén 51 db volt. 1960. augusztus 31-én a villamosvasút megszűnésével új számozási rendszert vezettek be, mely 1987-ig volt érvényben.

Új járatok:

30-as, Főpályaudvar - Kürt u. 1960. szeptember 01.
39-es, Széchenyi tér (1962. július 05.) - Kossuth tér - Kertváros
40-es, Uránváros - Kossuth tér 1960. november 16.
11-es, Kossuth tér - Széchenyi akna 1964. szeptember 01.
A vonalhálózatot úgy próbálták kialakítani, hogy a centrális jelleg megszűnjön. Három helyen létesült decentrum: Kertvárosban az Árnyas utca, Táncsics M. utca találkozásánál, a Zsolnay gyárnál és a Főpályaudvaron. A Széchenyi tér központi szerepe a tömegközlekedésben csökkent, 1960-tól már csak a temetői és a mecseki időszakos járatok indultak innen, a többi járat csak áthaladt a téren.

1962. július 25-én új autóbusz-állomás létesült Újmecsekalján, majd november 26-án a Kossuth téren adták át az új decentrumot. 1963-ban a nagyobb befogadóképességű autóbuszok üzembe helyezése ellenére nagy volt a zsúfoltság a városi járatokon. 1964-ig - noha erőteljesen fejlődött a vonalhálózat és az autóbuszpark - egyre inkább jelentkeztek fennakadások a személyszállításban. Gyakoriak voltak a zsúfoltságok a kocsihiány miatt.

Csuklós autóbuszok, kalauznélküli járatok

Miközben az autóbusz-állomány az 1958-as 51 db-ról erre az évre 109-re nőtt, a javítóműhely kapacitása nem bővült. 1964 április 1-jén a PKV-t beolvasztották a 12-es számú AKÖV-be. Az egyesülés után a személyszállítási feladatokat sokkal optimálisabban tudták ellátni a városban. A kis befogadóképességű kocsikat (IK -31) nagyobbakra cserélték (IK 66), és ha kocsihiány volt a helyi üzemnél, a jóval több kocsival rendelkező távolsági forgalom be tudott segíteni a helyi üzemnek. 1964 végén további új járatok indultak, többek között Pécsújhegyre (17-es) és a Tüdőszanatóriumhoz (44-es).

Ekkor már 4 db csuklós autóbusszal rendelkezett a város, ezek az Újmecsekalja - Fehérhegy vonalon közlekedtek, valamint kísérleti jelleggel 1961-től 1965-ig pótkocsis autóbuszok is üzemben voltak a 32-es (Főpályaudvar - Hőerőmű) és a 10-es (Újmecsekalja - Fehérhegy) vonalon.

A városi kocsipark a nagy igénybevétel miatt leromlott, az őszi és téli túlterhelést nem bírta. 1964. április 1-jén, az egyesülés időpontjában, a PKV 109 db autóbusszal rendelkezett. Az új vállalatvezetés a forgalom megjavítására hatékony intézkedéseket tett. A már selejtezésre érett IKARUS 30-as kocsik helyére IKARUS 620-, 630 és 66-os típusú kocsikat állítottak be, s gyors ütemben újították fel a kocsipark nagy részét. Elsőként városrendezési és idegenforgalmi okokból meg kellett szüntetni a Széchenyi téri indító-és végállomást.

Az egyesülést követően további jelentős változások következtek: folyamatosan bevezetésre kerültek a kalauz nélküli perselyes járatok, valamint 1965 tavaszán elkezdődött a komplex telep építése a volt vásártér helyén, melynek átadása 1966-tól több lépcsőben történt. 1965. május 06-án, az ún. átmérős járatokat kettéválasztották: a nyugati, északnyugati városrész járatai Újmecsekalján, az északkeletié pedig a Kossuth téren kaptak irányító helyet. 1966. május 08-án számozás nélküli próbajárat indult a Kossuth térről az új vásártérre, vásári napokon, mely 1966. október 01-től rendszeres járatként -39/A jelzéssel- közlekedett. 1966. december elsejétől a pécsbányai járatok útvonala módosult (Rákos L. utcán át közlekedik), ill. új viszonylatok létesültek, mert a Marx utat végleg le kellett zárni a forgalom elől, aláfejtés miatt. Ebben az évben került csuklósításra a 40-es, a 10-es, majd következő évtől a 27-es vonal. Így összesen már négy vonalon közlekedtek (620-as- és FAÜ-) csuklós autóbuszok.

1968. őszén a Kossuth téri pince-beszakadások miatt az innen induló járatokat ki kellett "költöztetni" a 48-as térre, ill. a Majláth utcába. 1968. december 19-én elkészült a kibővített vásártéri decentrum, a régi kertvárosi fordulótól a 39-es járat végállomása ide került, mellyel egy időben megtörtént a vonal csuklósítása. 1969. október 01-én nyílt meg a keleti városrész új autóbusz-végállomása. Ezen a napon a meglévő 37 viszonylatból 24 változott meg: a Budai állomásra kerültek a vasasi, az István aknai, a bálicsi és a donátusi járatok, a Főpályaudvarra a pécsbányai és az újhegyi járatok, a felújított Kossuth térre pedig visszakerültek a mecseki és a kertvárosi járatok, ill. a 40-es. A szabolcsfalui járat irányító helye Újmecsekaljára helyeződött át, valamint új tehermentesítő járat indult Újmecsekalja és az új Budai állomás között, 28-as jelzéssel. 1970. szeptember 1-jén névváltozáson ment át a 12-es AKÖV, az új név: 12-es számú Volán. Ekkor az autóbusz-állomány 122 db-ot számlált, ebből 47 db volt a csuklós. A szóló állományt javarészt Ik-620-asok alkották.


Tovább a harmadik részre »


« vissza

Aktuális hírek

Nyári menetrend 2017. június 16-ától

2017. június 16-án, pénteken életbe lép a nyári menetrend, amely augusztus 31-éig érvényes.
2017. június 14.

Gyermeknap 2017

Gyermeknap 2017
2017. május 26.

Országos Járművezetői Vetélkedőre készülnek a Tüke Busz Zrt. autóbuszvezetői

A Tüke Busz Zrt. 5 autóbuszvezetője képviseli a társaságot májusban, a Közlekedéskultúra Napja rendezvénysorozat programjai között megrendezésre kerülő Országos Járművezetői vetélkedőn. Az eseményre idén Szegeden kerül sor 2017. május 12-13-án.
2017. március 13.

Álláshirdetés

A Tüke Busz Zrt. „B” kategóriás jogosítvánnyal rendelkező, 21.életévüket betöltött fiatalok jelentkezését várja, akik szívesen dolgoznának Pécs város közösségi közlekedésében.
2017. február 21.
Pécs Pécs Holding Zrt. BIOKOM Tettye Forrásház POSZT 2016 Pécsi Tudományegyetem Janus Pannonius Múzeum Europa Cantat Pécs EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. DDOP-s pályázat - Új Széchenyi Terv

Pályázatok